|
|
 |
 |
 |
|
|
Full - contact szabályrendszer
|
|
 |
 |
 |
A full-contact rendszerű küzdelem során a versenyzők teljes erővel kivitelezett kéz- és lábtechnikák végrehajtásával igyekeznek minél több pontot szerezni. Ennek során szabályos, amennyiben a támadó az ellenfelét megrendíti (leüti), vagy kiüti. A küzdelem folyamatos, azt a vezető bíró csak sérülés esetén, szabálytalanságnál ill. megrendítő erejű találatnál állítja meg.
1.§. A küzdőtér
1. A full-contact küzdelmet egy szabályos ökölvívó ringben vívják.
2. A ring mellett a következő felszereléseket kell biztosítani, mindkét versenyző, valamint segédeik számára:
§ két szék,
§ egy vödör, vagy csésze,
§ vizes palack.
3. A ring mellett a következő felszereléseket kell biztosítani a bírók számára:
§ négy szék,
§ négy asztal,
2.§. Öltözék
1. A versenyeken a férfi versenyzők félmeztelenül küzdenek és hosszúnadrágot viselnek. A női versenyzők ruházata felső részből és hosszúnadrágból áll. Öv viselése tilos.
2. Az öltözéknek a következő követelményeket kell kielégítenie:
§ tisztának és épnek kell lennie,
§ a nadrág szárának takarnia kell a bokát,
§ nőknél a felsőrésznek nem feltétlenül kell takarnia az egész felsőtestet,
§ gombot, villámzárat stb. nem tartalmazhat.
3. Az azonos klubhoz tartozó versenyzőknek - lehetőség szerint - egyforma öltözéket kell viselniük.
3.§. Védőfelszerelések
1. Kötelező védőfelszerelések
§ védőkesztyű
A zárt kesztyűk a 67 kg-os súlycsoporttal bezárólag 8 unciásak (kb. 255 g), e felett 10 unciásak (kb. 300 g).
Fűzős kesztyű nem használható.
§ lábvédő
A lábvédőknek (kb. 280 g) teljesen be kell fedniük a lábfejet (a talp kivételével), beleértve a sarkat is és legalább öt centiméterrel a boka fölé kell érnie.
§ fejvédő
A fejvédőnek be kell fednie a homlokot, a fejtetőt, a halántékot, a tarkót, a füleket és az alsó állkapocs oldalsó részét. A járomcsontot takaró ún. sparring fejvédő nem használható.
§ sípcsontvédő
A sípcsontvédő nem tartalmazhat semmiféle kemény anyagot (kemény műanyag, fém, fa).
§ fogvédő
§ szuszpenzor
Csak a nadrág alatt lehet viselni.
§ bandázs
Hossza nem lehet több 2,5 méternél, szélessége 5 centiméternél.
§ mellvédő
A női versenyzőknek.
2. Még viselhető védőfelszerelések: könyökvédő, térdvédő.
3. A védőfelszereléseknek épnek, megfelelő méretűnek és állapotúaknak kell lenniük. Nem lehet rajtuk fém csat, kapocs, vagy bármely sérülés okozására alkalmas rész.
4. A védőfelszerelések állapotát a bírók a küzdelem megkezdése előtt ellenőrzik. A nem megfelelő állapotú vagy méretű, hiányos, szakadt védőfelszereléseket viselő versenyzőket utasítaniuk kell a hiányok pótlására, és/vagy cserére. A versenyzőnek az erre vonatkozó utasításoknak a lehető legrövidebb idő (legfeljebb 3 perc) alatt kell eleget tennie, különben a versenyből kizárható.
5. A védőfelszerelések mérkőzések közbeni cseréje csak a vezető bíró engedélyével kerülhet sor.
4.§. Személyi követelmények
1. A versenyzőknek tiszta öltözetben és tiszta testtel kell a küzdőtéren megjelenniük. Nem viselhetnek - még a védőfelszerelés alatt sem - semmiféle fémes tárgyat, körmeik, különösen a lábon, nem lehetnek hosszúak.
2. Lágy kontaktlencse csak saját felelősségre viselhető, de annak viselésével összefüggésben jelentkező problémák miatt a küzdelem huzamosabb idejű és/vagy gyakori megszakítására nincs lehetőség.
3. A versenyzők testét szárazra kell törölni, bőrvédő krém, vékony rétegben, csak az arcon használható.
4. Nem vehet részt a mérkőzésen az a versenyző, akinek nyílt, vagy bekötött felrepedt sebe, sérülése van, különösen az arcán, fején (beleértve a füleket és az orrot is). A mérkőzés közben szerzett sérülést nem szabad ragtapasszal leragasztani.
5.§. A versenyzők teendői a mérkőzések során
1. A versenyzők a ring mellett várakoznak a küzdelem megkezdése előtt, majd a hangosan beszélő szólítására felmennek a számukra kijelölt sarokba. Az elsőnek szólított versenyző mindig a pirossal jelzett sarkot foglalja el.
2. A versenyzők ekkor a kötelező védőfelszerelések közül csak a bandázst, valamint a sípcsontvédőt, lábvédőt és a szuszpenzort (nőknél mellvédőt) viselhetik.
3. A vezető bíró megvizsgálja a versenyzők testének tisztaságát, ruházatát, védőfelszereléseit, majd engedélyt ad a még hiányzó védőfelszerelések felvételére.
4. A védőfelszerelések feladása után a segédek távoznak a ringből, majd a versenyzők a vezető bíró "shake hands!" (kézfogás!) felszólítására a ring közepére jönnek és köszöntésképpen összeütik kesztyűjüket. Ezután visszalépnek a ring sarkaiba és küzdőállást vesznek fel.
5. A küzdelem a vezető bíró "fight" (harcolj!) vezényszavára indul és a "stop" (állj!) vezényszóig tart. A "break" vezényszóra a versenyzők kötelesek abbahagyni a küzdelmet, egy lépést hátralépni, majd ezután külön vezényszó nélkül folytathatják a küzdelmet.
6. A menetek végén a versenyzők ismét visszatérnek a ring számukra kijelölt sarkaiba. A mérkőzés végén, a kesztyűk lehúzása után, a két versenyző a vezető bíró oldalán foglal helyet, aki kézfelemeléssel hirdeti ki az eredményt.
7. Amikor az egyik versenyzőnek meg kell igazítani a védőfelszerelését, vagy sérülését kell kezelni, vagy rászámolnak, akkor a másik versenyző azonnal az egyik semleges sarokba köteles menni.
6.§. A mérkőzések időtartama
1. A mérkőzések időtartama menetenként kettő perc, a menetek között egyperces szünetekkel.
2. A felnőtt és junior korcsoportban a mérkőzések hárommenetesek, az ifjúsági korcsoportban kétmenetesek. Meghívásos, nemzetközi és professzionális mérkőzéseken a menetek száma 5, 8, 10 vagy 12 menet is lehet.
3. A mérkőzések egyes meneteinek időtartamát az ún. futó idő szerint kell mérni, vagyis a menet megkezdése után az órát csak a vezető bíró "stop time" (idő állj!) utasítására állíthatják meg, egyébként az idő mérése folyamatosan történik.
4. A vezető bíró csak indokolt esetben - pl. sérülés, ruha-, vagy védőfelszerelés igazítása, szabálytalanság észlelése miatt - állíthatja le az órát. Pontlevonás esetén mindig meg kell állítania az órát, figyelmeztetésekhez csak akkor, ha ezt szükségesnek tartja. A rászámolásnál nem kell megállítani az órát.
5. Az idő megállítását a versenyző is kérheti (karja felnyújtásával), de a vezető bíró ennek a kérésnek csak akkor köteles eleget tenni, ha azt indokoltnak tartja és úgy ítéli meg, hogy a másik versenyző ezáltal nem kerül hátrányba.
6. Szándékos időhúzás ill. az idő gyakori és indokolatlan megállíttatása miatt a vezető bírónak figyelmeztetnie kell a versenyzőt, továbbá a versenyző - a küzdelem szándékos elkerülésének címén - pontlevonással sújtható és le is léptethető.
7.§. Időjelzés és az időjelzéssel egybeeső technikák
1. A menetek végén az időmérő jelez. Az időjelzés hangjelzéssel történik.
2. A vezető bíró a menet végét jelző hangjelzésre azonnal megállítja a küzdelmet.
3. A menet a végét jelző hangjelzésig tart, az addig ill. az azzal egyidőben végrehajtott akciók (találatok, szabálytalanságok) értékelhetők.
4. Amennyiben az egyik versenyzőre éppen rászámolnak és az időmérő jelzi a küzdőidő leteltét, akkor a menetnek ez esetben még nincs vége. A vezető bírónak be kell fejeznie a számolást. A menet csak a számolás befejezése után ér véget: vagy az egyik versenyző kiszámolásával, vagy a folytatást jelző "fight" vezényszó kimondása után.
8.§. Találati felületek
1. Érvényes (pontot érően támadható) találati felületek:
§ Fej: az arc, a homlok, a fej oldalsó része.
§ Felső test: elöl a nyaktól lefelé az övig, oldalt a test középvonaláig.
2. (Pontot nem érően) támadható felület: lábsöprés esetén a lábfej boka alatti része.
3. Érvénytelen, tiltott találati felületek:
§ a fejtető,
§ a tarkó,
§ a nyak,
§ a hát, a gerinc és a vesék,
§ a karok és a vállak,
§ az öv és a lábfej közötti részek.
9.§. Engedélyezett támadó felületek
1. Kéz:
§ az ököl elülső része.
2. Láb:
§ a talp,
§ lábél,
§ a lefeszített lábfej,
A balta, a fordított köríves, valamint a fordulásos rúgásoknál csak a talp lehet a támadó felület, a sarok nem.
10.§. Engedélyezett technikák
1. Kéztechnikák:
§ egyenes ütés
§ horog ütés
§ csapott ütés
2. Rúgások:
§ egyenes rúgás
§ hátsó egyenes rúgás
§ oldalsó rúgás
§ köríves rúgás
§ fordított köríves (sarok) rúgás
§ balta rúgás
§ fordulásos rúgások
§ ugró rúgások
3. Lábsöprés:
A lábsöprés csak abban az esetben értékelhető, ha
§ a technika az ellenfél lábfejének védőcipővel borított részére irányul és a lábsöprést végrehajtó versenyző a lábfejének védőcipővel borított részével támadott,
§ a megtámadott versenyző a lábsöprés következtében azonnal elesik, vagyis valamely testrésze - a lábán kívül - a talajt éri,
§ a támadó a lábsöprés végrehajtása alatt és után talpon marad és más testrészével nem érinti a talajt.
11.§. Tiltott technikák és akciók
1. Tiltott technikák:
§ ütés belső és külső kézéllel
§ kézhát ütés
§ tenyeres ütés
§ támadás ujjal
§ alkaros ütés
§ könyökütés
§ rúgás sípcsonttal
§ térdrúgás
§ dobások
§ a tekintettel nem kísért, ún. vak technikák
2. Tiltott akciók:
§ érvénytelen találati felületek támadása
§ támadás nem engedélyezett támadó felülettel
§ huzamosabb ideig érvényes lábtechnikák nélküli küzdés
§ vissza nem lépés a "break" vezényszó után
§ "állj", vagy "break" utáni támadás
§ földre került ellenfél támadása (földre kerülés: amikor a versenyző valamely testrésze - a lábán kívül - a talajt éri)
§ a kötelek közé szorult ellenfél támadása
§ az ellenfél kötélen kívülre történő nyomása
§ az öv szintje alá hajlás
§ a kötelek megfogása ill. kihasználása (lendület vételéhez)
§ fejelés
§ ütés vállal
§ lökés
§ fogás
§ menekülés,
§ kifordulás, érvénytelen találati felület mutatása
§ szándékos földre kerülés
§ a fogvédő szándékos kiejtése, vagy kiköpése
§ szándékos és ismételt időhúzás
§ a ring engedély nélküli elhagyása a mérkőzés befejeződése előtt
§ passzivitás, a küzdelem szándékos elkerülése
§ a test beolajozása, vagy bekrémezése
§ bármely sportszerűtlen viselkedés
§ engedély nélküli beszéd küzdelem közben
§ a bírók, edzők, vezetők, rendezők elleni támadás a küzdőtéren és azon kívül a verseny ideje alatt.
3. Tiltott akciónak számít a versenyző edzőinek, segédeinek, csapattagjainak, vezetőinek bármely sportszerűtlen viselkedése is.
12.§. Az érvényes találat kritériumai
1. Érvényesnek, pontértékűnek ítélhető az a találat, amely
§ engedélyezett, nem tiltott technika, amelyet
§ szabályosan,
§ kellő gyorsasággal és
§ teljes erővel hajtanak végre,
§ érvényes találati felületre irányul,
§ az érvényes találati felületet az érvényes támadó felülettel támadja,
§ a támadó és találati felületek érintkeznek egymással (contact),
§ a végrehajtás - beleértve az ugró ütések és rúgások esetén a földre érkezést is - nem jár egyensúlyvesztéssel (nem számít egyensúlyvesztésnek, ha a találattal elért versenyző ellenfelét - szabálytalanul fellöki)
2. A nem teljes erővel végrehajtott technikák érvénytelenek.
3. Érvényes találatot csak a felületek érintkezésének hangja alapján megítélni nem lehet, a bíróknak a találat megítéléséhez a támadó és a találati felületek találkozását feltétlenül látniuk kell.
13.§. A találatok pontértékei
1. Csak azokat a találatokat lehet pontozni, amelyek a 12.§.-ban meghatározott kritériumoknak mindenben megfelelnek.
2. A találatok pontértékei megegyeznek a Semi-contact szabályrendszer esetében ismertetett pontértékekkel.
3. Sorozattámadás esetén - ellentétben a Semi-contact szabályrendszerrel - az összes végrehajtott érvényes találatot figyelembe kell venni.
14.§. A rúgások minimális száma menetenként
1. A küzdelem során tilos a versenyzőknek csak kéztechnikákkal küzdeniük.
2. Egy versenyzőnek egy menetben legalább hat értékelhető lábtechnikát kell végrehajtania.
3. Egy lábtechnika akkor tekinthető értékelhetőnek, ha azt jól láthatóan - megfelelő erővel és gyorsasággal - az ellenfél megtámadására indították. Az így végrehajtott lábtechnika akkor is értékelhetőnek minősül, ha az ellenfél azt blokkolta (nem érvényes találati felületre csapódott be), vagy még időben ellépett annak becsapódása elől.
4. A nem egyértelműen támadó szándékkal és/vagy nem kellő erővel és/vagy megfelelő távolságból indított lábtechnikák nem minősíthetők értékelhetőnek.
15.§. Büntetések
1. Azt a versenyzőt, aki a 11.§.-ban felsorolt tiltott technikák és akciók valamelyikét elköveti, a vezető bíró büntetéssel sújtja.
3. A büntetések fokozatai - a menetenkénti kötelező rúgás-szám teljesítésének elmaradását kivéve - a következők:
§ első szabálysértés: figyelmeztetés (intés)
§ második szabálysértés: hivatalos figyelmeztetés (warning)
§ harmadik szabálysértés: hivatalos figyelmeztetés (warning)
§ negyedik szabálysértés: egy pont levonás
§ ötödik szabálysértés: leléptetés
4. Azt a versenyzőt, aki egy menetben nem teljesítette a minimálisan hat rúgást, a vezető bíró - a rúgásszámláló bíró jelzése alapján - a menet végén hivatalos figyelmeztetésben (warning) részesíti ezért. Egyben közli vele azt is, hogy a következő menetben, legalább hány értékelhető rúgást kell teljesítenie összesen, az abban a menetben kötelező hat rúgással együtt, figyelembe véve az előző menetben nem teljesített rúgások számát is.
Amennyiben ezt a rúgásszámot a versenyző a következő menetben nem teljesíti, akkor a vezető bíró - a rúgásszámláló bíró jelzése alapján - pontlevonással sújtja a versenyzőt a menet végén. Ugyanígy kell eljárni, amennyiben a versenyző az azt követő menetben sem teljesíti a számára kötelező minimális rúgásszámot.
5. Egy versenyzőnek egy mérkőzés alatt összesen legfeljebb két pontlevonása lehet. Amennyiben újabb pontlevonással járó büntetendő cselekményt hajt végre, úgy a versenyzőt le kell léptetni.
6. A pontozó és a rúgásszámláló bíróknak ügyelniük kell arra, hogy a szabálytalankodó versenyző nem kaphat egyszerre büntetést és pontot egy technikáért. Pl. egy, a vezető bíró megítélése és jelzése szerint, szabálytalanul végrehajtott rúgásért nem lehet pontot adnia a pontozó bírónak. Annak a versenyzőnek viszont, aki a rajta esett sérelemmel egyidőben értékelhető technikát hajt végre, annak számára megítélhető a megfelelő pontértékű találat.
7. A büntetéseket általában a felsorolt fokozati sorrendben kell alkalmazni, a menetenkénti kötelező rúgásszám teljesítésénél ettől eltérni semmilyen indokkal nem lehet.
A következő, különösen súlyos szabálytalanságok esetében, a fokozati sorrend betartása nem kötelező:
§ "vak" technikák alkalmazása,
§ "állj" és "break" utáni támadás,
§ a küzdelem szándékos elkerülése,
§ sportszerűtlen magatartás.
Ezek esetében, indokolt helyzetben, a versenyző akár azonnal pontlevonással sújtható vagy le is léptethető.
8. A versenyző csapattagjainak, vezetőinek sportszerűtlen viselkedését a következők szerint lehet büntetni:
§ a csapattagok, vezetők figyelmeztetése,
§ a csapattagok, vezetők eltávolítása a küzdőtértől,
§ pontlevonás a versenyzőtől,
§ a versenyző leléptetése,
§ a csapat kizárása.
9. Figyelmeztetést (intést) adhat úgy is a vezető bíró, hogy nem állítja le a küzdelmet, de a hivatalos figyelmeztetéshez (warning) mindig meg kell állítani azt. A pontlevonásnál mindig meg kell állítani az időt és gondoskodni kell arról, hogy a pontozó bíróknak, a versenyzőknek és az edzőknek is egyértelmű legyen ki, miért, milyen büntetést kap.
10. A figyelmeztetéseket és a pontlevonást a vezető bíró a vétkes versenyzővel szemben állva közli érthetően és hangosan, miközben rámutat a vétkesre.
16.§. A bírók működése
1. A mérkőzések során egy vezető bíró (referee), három pontozó bíró (judge) és egy rúgásszámláló bíró (judge) működik közre. Öltözékük szürke nadrág, tengerészkék zakó, fehér ing, csokornyakkendő és sportcipő.
2. A vezető bíró a ringben, a pontozó bírók, valamint rúgásszámláló bíró a ring négy oldala mentén asztalok mellett ülve foglalnak helyet.
3. A vezető bíró a ringben nem viselhet zakót és szemüveget.
4. A vezető, a pontozó és a rúgásszámláló bírók önállóan, legjobb szakmai tudásuk és lelkiismeretük alapján, pártatlanul hozzák meg ítéleteiket. Ítélkezésükben a szabálykönyv előírásain és a mérkőzésen történteken kívül semmiféle egyéb tényező nem játszhat szerepet.
17.§. A vezető bíró
1. A vezető bíró felelős a mérkőzés szabályok szerinti levezetéséért, a versenyzők biztonságáért, a bíráskodás rendjéért. Ennek során kötelessége megakadályozni, hogy - indokolt esetben - egy versenyző szükségtelenül nagyarányú, kiütéses vereséget szenvedjen.
2. Ellenőrzi a versenyzők ruházatát, védőfelszerelését, elindítja és megállítja a küzdelmet, értékeli az eseményeket, bemondja és bemutatja az intéseket, figyelmeztetéseket, pontlevonásokat.
3. A mérkőzés végén összegyűjti a pontozó bíróktól a pontozó lapokat, ellenőrzi a tartalmukat, majd átadja azokat a főbírónak. A pontozó bírók döntése, vagy a kiszámolás, kiütés, sérülés után, a hangosan beszélő közlésével egyidőben kihirdeti az eredményt a győztes karjának felemelésével.
4. A vezető bírónak jogában áll:
§ befejezni a mérkőzést az egyik versenyző egyértelmű fölénye esetén, vagy ha úgy ítéli meg, hogy az egyik versenyző képtelen a küzdelem folytatására,
§ intést, figyelmeztetést, pontlevonást adnia ill. leléptetnie a szabálytalankodó, sportszerűtlen magatartást tanúsító versenyzőt,
§ figyelmeztetni és/vagy leléptetni azt a versenyzőt, aki nem engedelmeskedik azonnal utasításainak,
§ figyelmeztetni és/vagy eltávolítani a ringtől azt az edzőt, és/vagy segédet aki sportszerűtlen magatartást tanúsít,
§ felfüggesztenie leütésnél (knock-down) a számolást, ha az ellenfél nem megy azonnal a semleges sarokba, vagy a számolás közben kijön onnan,
§ kikérni a pontozó bírók véleményét minden olyan esetben, amikor nem biztos abban, hogy a helyes ítélet meghozatalához minden információ a rendelkezésére áll.
5. A vezető bíró, működése során három vezényszót használ:
§ a FIGHT vezényszó a küzdelem elindítására szolgál,
§ a STOP vezényszó, a küzdelem leállítására szolgál,
§ a BREAK vezényszó, az összeakaszkodott versenyzők szétválasztására szolgál, amelynek elhangzása után mindkét versenyző köteles a küzdelmet abbahagyni, egy lépést hátralépni, majd a küzdelmet külön vezényszó nélkül folytatni.
18-.§. A pontozó bírók
1. A mérkőzéseken három pontozó bíró működik közre, munkájukat egymástól függetlenül végzik.
2. A pontozó bírók a mérkőzés folyamán folyamatosan figyelemmel kísérik az eseményeket, a szabályok alapján ítéletet alkotnak a versenyzők által végrehajtott technikákról, szabálytalanságokról. A pontozó lapokon menetenként regisztrálják az egyes menetekre általuk adott pontszámokat, valamint a vezető bíró által megítélt hivatalos figyelmeztetéseket és pontlevonásokat, majd a mérkőzés végén összegezik az egyes menetek pontszámait és ennek alapján megjelölik a mérkőzés győztesét.
3. A pontozó bírók a pontozó lapra csak a vezető bíró által megítélt hivatalos figyelmeztetéseket és pontlevonásokat jegyezhetik be, önhatalmúlag ilyet nem tehetnek.
4. A pontozó bírók a mérkőzés folyamán nem beszélhetnek sem a versenyzőkkel, sem az edzőkkel, sem pedig a többi pontozó bíróval, kivéve, ha a vezető bíró kikéri a véleményüket. Amennyiben egy pontozó bíró észrevesz valamely szabálykönyvbe ütköző eseményt, cselekedetet, amely a vezető bíró figyelmét elkerülte, akkor a menetek közben kötelessége arra haladéktalanul felhívnia a figyelmét.
5. Amennyiben a vezető bíró és/vagy a másik pontozó bíró megpróbálja rábeszélni a pontozó bírót a szabályoknak és legjobb meggyőződésének megfelelően hozott ítéletének a megváltoztatására, akkor azt kötelessége megtagadnia.
6. A pontozó bírók addig a helyükön maradnak, ameddig a mérkőzés eredményét ki nem hirdették.
19.§. A rúgásszámláló bíró
1. A mérkőzéseken egy rúgásszámláló bíró működik közre, munkáját a többi pontozó bírótól elkülönülten végzi.
2. A rúgásszámláló bíró a 14.§.-ban leírtak szerint folyamatosan értékeli és számolja a versenyzők által végrehajtott rúgásokat és azok számát az erre szolgáló lapra lejegyzi.
3. A rúgásszámláló bíró a menetek végén tájékoztatja a vezető bírót arról, hogy
§ a menetenként szükséges minimális rúgásszám meg volt e mindkét versenyzőnél,
§ amennyiben nem, akkor melyik versenyzőnek mennyivel több ill. összesen hány rúgást kell minimálisan teljesítenie a következő menetben.
20.§. A menetek pontozása
1. A meneteket a pontozó bírók menetenként pontozzák. Az egyes menetek pontozása 10 pontból indul, tört pont nem adható.
2. Az egyes menetek pontszámait
§ versenyzők által elért találatok pontértékei,
§ a kapott pontlevonások (szabálytalanság, minimális rúgásszám nem teljesítése), valamint
§ az egyes menetekben adható extra pontok
alapján kell a pontozó bíróknak meghatározniuk.
3. Az első lépésben a pontozó bírók a menetek végén összeszámlálják az általuk megítélt találatok pontértékeit mindkét versenyzőnél.
A menetre az a versenyző kap 10 pontot, amelyik, a találati pontszámok összeszámítása után, több pontot ért el. Amennyiben az egyes versenyzőknél a pontszámok azonosak, akkor a menet eredménye eldöntetlen. Ennek megfelelően:
§ a menetben több találati pontszámot elért versenyzőnek 10 pontot kell adni, a vesztesnek arányosan kevesebbet (10:9),
§ azonos találati pontszám esetén mindkét versenyzőnek 10 pontot kell adni (10:10).
4. A következő lépésben azt kell megnéznie a pontozó bírónak, hogy a menetben megítélt-e a vezető bíró valamely versenyzőnek pontlevonást, valamint adható-e extra pont valamelyik versenyzőnek azért, mert leütötte ellenfelét, vagy mert határozottabban jobb volt ellenfelénél.
Ezekben az esetekben, az előzőekben, a menetekre adott pontszámokból kell levonni
§ - az egyik, vagy mindkét versenyző pontszámából - a vezető bíró által adott (a pontozólapon regisztrált) pontlevonást (szabálytalanság és a minimális rúgásszám nem teljesítése miatt), valamint
§ - a menetben vesztes versenyző pontszámából - azt az extra pontot, amelyet a leütés (knock-down) miatt, vagy azért lehet adni a menetben győztesnek, mert az ellenfelénél a menetben határozottan jobb volt (10:8).
21.§. Pontozás a mérkőzés végén
1. A mérkőzés végén mindegyik pontozó bíró összeadja a saját pontozó lapján az egyes menetek pontszámait mindkét versenyzőnél.
2. A pontozó bírónál a mérkőzés győztese az a versenyző, akinél a menetek pontszámainak összege magasabb, mint ellenfelénél.
3. Amennyiben ez a számérték mindkét versenyzőnél azonos, akkor a pontozó bírónak mindenféleképpen meg kell jelölnie az egyik versenyzőt, aki véleménye szerint a mérkőzés győztese lesz, mert döntetlen eredmény nem születhet.
4. Azonos pontszám esetén, a győztes kijelöléséhez a pontozó bírónak a következőket kell megnéznie, ebben a sorrendben:
§ kapott-e valamelyik versenyző hivatalos figyelmeztetést, vagy pontlevonást?
Az a versenyző, amelyik kapott, pontegyenlőség esetén nem lehet a győztes, ha ellenfele nem kapott ő lesz a győztes.
Amennyiben ennek alapján nem lehet a győztest kijelölni, akkor:
§ melyik versenyző volt a mérkőzés folyamán a támadóbb, aki irányított?
A támadóbbnak ítélt versenyző lesz a győztes.
Amennyiben ennek alapján nem lehet a győztest kijelölni, akkor:
§ melyik versenyzőnek volt a mérkőzés folyamán hatékonyabb a védekezése?
A hatékonyabban védekező versenyző lesz a győztes.
Amennyiben ennek alapján nem lehet a győztest kijelölni, akkor:
§ melyik versenyző hajtott végre több értékelhető rúgást?
A többet rúgó versenyző lesz a győztes.
Amennyiben ennek alapján nem lehet a győztest kijelölni, akkor:
§ melyik versenyző mutatott tisztább küzdőstílust?
A tisztább stílusban küzdő versenyző lesz a győztes.
22.§. A mérkőzés győztesének meghatározása
1. Egy mérkőzésen a győztes meghatározására a következők alapján kerülhet sor.
2. Pontozásos győzelem.
A három pontozó bíró közül legalább kettő által (a 20. és 21 §.-ban rögzítetteknek megfelelően) győztesnek jelölt versenyző a mérkőzés győztese.
(Winner by points, jele: P).
3. Győzelem feladással.
Amennyiben egy versenyző, vagy edzője, a mérkőzés folyamán feladja a küzdelmet, akkor ellenfele a győztes.
(Abandontment, jele: AB).
4. Győzelem vezető bírói döntéssel
§ Amennyiben a küzdelem során az egyik versenyző döntő fölényre tesz szert, úgy a vezető bíró - annak érdekében, hogy a gyengébbik versenyző ne szenvedjen a szükségesnél nagyobb arányú, esetleg kiütéses vereséget - leállíthatja a küzdelmet és a fölényben lévő versenyzőt győztesnek nyilváníthatja.
(Referee stops contest, jele: RSC).
Ha a döntő fölényt kiváltó támadások fejre irányulóak, úgy azt külön kell jelölni.
(Referee stops contest hard blow, jele: RSCH).
§ Amennyiben a küzdelem során az egyik versenyző megsérül és az orvos véleménye szerint nem képes a küzdelem folytatására, úgy a vezető bíró leállítja a küzdelmet és a sérülésre vonatkozó szabályok alapján kijelöli a mérkőzés győztesét.
(Referee stops contest, jele: RSC).
5. Győzelem leléptetéssel.
Amennyiben a küzdelem során az egyik versenyzőt szabálytalanságok miatt leléptetik, akkor az ellenfele a mérkőzés győztese. Lehetséges mindkét versenyző leléptetése is, ebben az esetben nincs a mérkőzésnek győztese.
(Disqualification, jele: DISQ).
6. Győzelem kiütéssel.
Amennyiben egy versenyzőt leütnek és tíz másodpercen belül nem tudja folytatni a küzdelmet, úgy kiütöttnek kell nyilvánítani és az ellenfele lesz a győztes. Kiütésnek számít az is, ha egy versenyzőt egy mérkőzés alatt harmadszor - ifjúsági versenyeken másodszor - ütnek le.
(Knock-out, jele: K.O.).
7. Győzelem az ellenfél meg nem jelenése miatt.
Amennyiben az egyik versenyző nem jelenik meg a szólításra időben a küzdőtéren, úgy három perc várakozás után ellenfele lesz a győztes.
(Walk over, jele: W.O.).
23.§. Rászámolás
1. Leütés (knock-down) esetén a vezető bíró azonnal megállítja a küzdelmet és számolni kezdi a másodperceket.
2. A leütött versenyző ellenfelének a számolás megkezdése előtt a semleges sarokba kell mennie, különben a vezető bíró nem kezdheti el a számolást.
3. Felfüggeszti a számolás a vezető bíró, amennyiben a számolás közben a leütött versenyző ellenfele a semleges sarokból kijön ill. folytatja azt, ha ismét visszatér.
4. A vezető bíró normál ütemben, hangosan másodpercenként egytől tízig számol és közben a kezével is mutatja a számokat.
5. A küzdelem nem folytatódhat addig, amíg a vezető bíró nyolcig el nem számolt, még akkor sem, ha a leütött versenyző már a 8. másodperc előtt küzdőképességet mutat, karjának küzdőállásban tartásával.
6. Ha a leütött versenyző a 8. másodpercben küzdőképességet mutat, akkor a nyolcadik másodperc után folytatódhat a küzdelem.
7. A leütött versenyzőnek legkésőbb a 9. másodpercben küzdőképességet kell mutatnia ahhoz, hogy a küzdelmet folytathassa. Amennyiben ez nem történik meg és a vezető bíró elszámolt tízig, az azt jelenti, hogy a leütött versenyző kiütéses vereséget szenvedett.
8. Amennyiben a leütött versenyző a 8. másodpercben küzdőképességet mutatott és a küzdelem újraindult, de közvetlenül utána a leütött versenyző ismételten elesik, akkor a vezető bíró a nyolcadik másodperctől folytatja a számolást.
9. Amennyiben a leütött versenyző a 9. másodpercben küzdőképességet mutatott és a küzdelem újraindult, de közvetlenül utána a leütött versenyző ismételten elesik, akkor a vezető bíró nem számol tovább, az a leütött versenyző kiütéses vereségét jelenti.
10. Amennyiben a vezető bíró elkezdte a számolást, a mérkőzést nem lehet feladni, sem a versenyző, sem pedig az edző részéről. Erre csak a küzdelem újraindulása után kerülhet sor legközelebb (amennyiben a leütött versenyzőt nem számolták ki).
11. A küzdőképesség megítélésénél a vezető bírónak a leütött versenyző teljes állapotára kell figyelnie, önmagában a karok küzdőállásban tartása nem feltétlenül jelenti a küzdőképesség meglétét.
24.§. Segédek
1. Egy versenyzőnek legfeljebb két segéde (edző, másodedző) lehet egy mérkőzés folyamán. A küzdelem alatt a segédeknek minden kiegészítő felszerelést (vödör, palack, szék stb.) el kell távolítaniuk a ringből és annak széléről is.
2. A segédek közül csak az egyik léphet a ringbe a mérkőzés előtt, után és a szünetekben.
3. A segédek a küzdelem közben csak diszkrét módon adhatnak tanácsokat és a mérkőzés folyamán egyikük sem léphet fel a ring szélére.
4. A segéd feladhatja a mérkőzést a törölköző bedobásával, de csak akkor, ha a versenyzőre éppen nem számolnak rá.
5. A segédeket, a szabályokat sértő viselkedésükért a vezető bíró figyelmeztetheti és eltávolíthatja a küzdőtértől.
25.§. A vezető bíró jelzései
1. A döntés: intés, a vezető bíró a vétkes versenyzővel szemben állva felemelt ujjával mutatja az intést és eközben közli annak okát.
2. A döntés: hivatalos figyelmeztetés, a vezető bíró egymás után a három pontozó bíró felé fordulva felemelt ujjával mutatja a hivatalos figyelmeztetést (warning), rámutat a vétkesre és eközben közli a figyelmeztetés számát és okát.
3. A döntés: pontlevonás, a vezető bíró egymás után a három pontozó bíró felé fordulva, rámutat a vétkesre, felemeli ujját, majd lefelé fordítja alkarját és eközben közli a pont levonását (one point minus).
4. A döntés: leléptetés, a vezető bíró a vétkes versenyzővel szembeállva karjait befelé fordított tenyérrel mellmagasságban keresztbe rakja és eközben közli a leléptetés tényét (disqualification).
5. A győztes kihirdetése: a vezető bíró a győztes versenyző kezét felemeli és eközben közli a győztes színét (winner red, vagy blue).
|
|
|
|