A semi-contact rendszerű küzdelem során a versenyzők jól kontrollált és gyorsan kivitelezett kéz- és lábtechnikák végrehajtásával igyekeznek minél több pontot szerezni. A küzdelmet a vezető bíró minden egyes értékelhető találatnál megállítja, és a pontokat megítéli.
1.§. A küzdőtér

1. A küzdőtér felnőtt és junior versenyeken egy 8x8 méteres, ifjúsági, serdülő és gyermek versenyeken egy 6x6 méteres négyzet, melyet a padló színétől jól megkülönböztethető színnel kell jelölni. A küzdőteret jelölő vonalak vastagsága minimum öt, maximum 10 cm. A padló anyaga lehet lakkozott parketta, műanyag borítás vagy tatami.
2. A küzdőtéren belül a vezető bíró és a két versenyző helyét kell megjelölni egy-egy 50 cm hosszú vonallal. A vezető bíró helye a zsűri asztallal szembeni túlsó oldalvonaltól mért 2,5 (8x8 m.) ill. 2,0 (6x6 m.) méteres távolságban van középen. A versenyzők helyét az oldalvonalaktól számított 2,0 (8x8 m.) ill. 1,5 (6x6 m.) méteres távolságban kell kijelölni.
2.§. Öltözék

1. A versenyzők a versenyeken küzdőruhát viselnek, amely lehet karate-gi, V kivágású felsőrész nadrággal, valamint az övfokozatuknak megfelelő színű övet. Gyermek és serdülő versenyeken póló viselése megengedett.
2. Az öltözéknek a következő követelményeket kell kielégítenie:
§ tisztának és épnek kell lennie,
§ a nadrág szárának takarnia kell a bokát,
§ a felsőrész ujjának legalább könyékig kell érnie,
§ gombot, villámzárat stb. nem tartalmazhat,
3. Az azonos klubhoz tartozó versenyzőknek - lehetőség szerint - egyforma öltözéket kell viselniük.
3.§. Védőfelszerelések

1. Kötelező védőfelszerelések
§ védőkesztyű
Felnőtt és junior versenyeken nyitott, ifjúsági, serdülő és gyermek versenyeken zárt kesztyű.
A nyitott kesztyű párnázatának be kell borítania az öklöt, a hüvelykujjat és a belső kézélt (ridge hand), fednie kell az ujjakat, beleértve az ujjhegyeket is, valamint legalább öt centiméterrel a csukló fölé kell érnie. Öntött, poliuretán anyagú, valamint fűzős kesztyű nem használható.
§ lábvédő
A lábvédőknek teljesen be kell fedniük a lábfejet (a talp kivételével), beleértve a sarkat is és legalább öt centiméterrel a boka fölé kell érnie. Öntött, poliuretán anyagú lábvédő nem használható.
§ fejvédő
Gyermek és serdülő versenyeken a fejvédő ajánlott, nem kötelező.
A fejvédőnek be kell fednie a homlokot, a fejtetőt, a halántékot, a tarkót, a füleket és az alsó állkapocs oldalsó részét. A járomcsontot takaró ún. sparring fejvédő nem használható.

§ sípcsontvédő
A sípcsontvédő nem tartalmazhat semmiféle kemény anyagot (kemény műanyag, fém, fa).
§ fogvédő
Gyermek és serdülő versenyeken ajánlott.
§ herevédő
Csak a nadrág alatt lehet viselni. Gyermek és serdülő versenyeken ajánlott.
2. Ajánlott védőfelszerelések
§ bandázs
Hossza nem lehet több 2,5 méternél, szélessége 5 centiméternél.
§ mellvédő nőknek
3. Még viselhető védőfelszerelések: könyökvédő, térdvédő, alkarvédő.
4. A védőfelszereléseknek épnek, megfelelő méretűnek és állapotúaknak kell lenniük. Nem lehet rajtuk fém csat, kapocs, vagy bármely sérülés okozására alkalmas rész.
5. A védőfelszerelések állapotát a bírók a küzdelem megkezdése előtt ellenőrzik. A nem megfelelő állapotú vagy méretű, hiányos, szakadt védőfelszereléseket viselő versenyzőket utasítaniuk kell a hiányok pótlására, és/vagy cserére. A versenyzőnek az erre vonatkozó utasításoknak a lehető legrövidebb idő alatt kell eleget tennie, különben a versenyből kizárható.
6. A védőfelszerelések mérkőzések közbeni cseréje csak a vezető bíró engedélyével kerülhet sor.
4.§. Személyi követelmények

1. A versenyzőknek tiszta öltözetben és tiszta testtel kell a küzdőtéren megjelenniük. Nem viselhetnek - még a védőfelszerelés alatt sem - semmiféle fémes tárgyat, körmeik, különösen a lábon, nem lehetnek hosszúak.
2. Lágy kontaktlencse csak saját felelősségre viselhető, de annak viselésével összefüggésben jelentkező problémák miatt a küzdelem huzamosabb idejű és/vagy gyakori megszakítására nincs lehetőség.
3. Amennyiben a versenyző hosszú hajat visel, úgy azt össze kell fognia hajgumival.
5.§. A versenyzők teendői a mérkőzések során

1. A versenyzők, a szólításra jelentkeznek a küzdőtér mellett a küzdelem megkezdése előtt. Az elsőnek szólított versenyző mindig a vezető bíró jobb keze felöli helyet, a piros oldalt, foglalja el.
2. A védőfelszerelések felvétele után a pontozó bírók ellenőrzik a versenyzők ruházatát és a védőfelszereléseket.
3. A védőfelszerelésben az oldalvonalak mentén várakozó versenyzőket a vezető bíró a küzdőtérre szólítja, akik a számukra kijelölt szakaszokhoz lépnek és alapállásban várakoznak.
4. A vezető bíró "shake hands!" (kézfogás!) felszólítására előrelépnek és köszöntésképpen összeütik kesztyűjüket. Ezután visszalépnek a helyükre és küzdőállást vesznek fel.
5. A küzdelem a vezető bíró "fight" (harcolj!) vezényszavára indul és a "stop" (állj!) vezényszóig tart.
6. A "stop" vezényszó után a versenyzők mindig visszatérnek a számukra kijelölt szakaszra és onnan folytatják tovább a küzdelmet.
7. A küzdelem befejezésekor a versenyzők a számukra kijelölt szakaszokon várják, hogy a vezető bíró kihirdesse az eredményt. A győztes kihirdetése után a versenyzők ismételten kezet fognak.
8. Az a versenyző, aki a küzdelem megszakítását akarja a vezető bírótól kérni (védőfelszerelés vagy ruhaigazítás, esetleg sérülés miatt), az egyik karját magasra tartva jelzi az időkérést és közli a vezető bíróval annak okát.
9. Döntetlennél ill. többmenetes mérkőzések esetében, a menetek közötti pihenőidőben a versenyzők a küzdőteret nem hagyhatják el, csak az oldalvonalig hátralépve várakozhatnak a folytatásra.
10. A versenyzőt a mérkőzésre egy edző kísérheti el. Az edző a küzdőtérre nem léphet, tanácsokat diszkrét módon adhat a mérkőzés folyamán, a mérkőzés menetét nem zavarhatja
6.§. Győzelem egyéni versenyeken

1. Az a versenyző a győztes, aki - beleszámítva a pontlevonásokat is - több pontot gyűjtött össze a mérkőzés folyamán, mint ellenfele. Amennyiben a mérkőzés alatt a bírók nem ítéltek pontot az egyik versenyzőnek sem, de az egyiket egy, vagy két pont levonásával sújtották, úgy az ellenfele megnyerte a mérkőzést.

2. Két, vagy többmenetes rendszerben a menetek összesített pontszáma alapján kell a győztest kihirdetni.
3. Amennyiben a mérkőzés idejének letelte után a két versenyző összesített - a pontlevonásokkal együtt számított - pontjainak száma egyenlő, a mérkőzés eredménye (a rendes küzdőidő letelte után) döntetlen és ekkor a döntetlenre vonatkozó szabályok szerint kell a mérkőzést folytatni.
4. Amennyiben a mérkőzés ideje alatt a két versenyző pontszámai között legalább 10 pontos a különbség, úgy mérkőzést be kell fejezni és a több pontot elérő versenyzőt kell győztesnek kihirdetni.
5. Ha egy versenyző feladja a küzdelmet, vagy nem jelenik meg a küzdőtéren a szólításra, akkor az ellenfele győz.
6. Egyéni körmérkőzéseknél egyenlő számú győzelem esetén az a győztes
§ akinek, a mérkőzés(ek) folyamán összesen szerzett és kapott pontjai közötti különbség a legnagyobb, ha ez egyenlő,
§ akinek, a mérkőzés(ek) folyamán összesen szerzett pontjainak száma magasabb, ha ez is egyenlő,
§ aki az egymás elleni mérkőzésen győzött.
A leléptetéssel, sérülés miatt ill. feladással megnyert mérkőzések eredményeit 5:0 pontaránnyal kell a számításnál figyelembe venni.
7.§. Győzelem csapatversenyeken

1. Csapatversenyeken, a felnőtt és a junior korcsoportban a csapatokat minden esetben a versenyzők növekvő súlysorrendjének megfelelően kell összeállítani. A serdülő és a gyermek korcsoportokban csapatversenyt csak azonos kor- és súlycsoportokhoz tartozó csapatok között lehet rendezni.
2. A csapatokban szereplők létszáma, a felnőtt és junior korcsoportokban a férfiaknál 5 fő (minimum3), két tartalékkal, a nőknél 3 fő (minimum 2), 1 tartalékkal.
3. A serdülő és a gyermek korcsoportokban a csapatokban szereplők létszámát a kiírásban kell meghatározni úgy, hogy az nem lehet több, mint a felnőtt korcsoportban meghatározott létszám.
4. Amennyiben a csapatokban indulók létszáma nem éri el az előírt létszámot. úgy a hiányzó versenyzők mérkőzéseit az ellenfélnél megnyertnek kell tekinteni 5:0 pontaránnyal.
5. A csapatversenyek során a mérkőzéseket az egyéni mérkőzések szabályai szerint kell lejátszani.
6. Az a csapat a győztes, amelyik több győzelmet aratott, figyelembe véve a hiányzó csapattagok (4. pont) miatti megnyert mérkőzéseket is.
7. Amennyiben a csapatok győzelmeinek száma egyenlő, úgy az egyéni körmérkőzésekre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni azzal a különbséggel, hogy egyenlő pontkülönbség és egyenlő számú adott találat esetén egy-egy kijelölt csapattag egy újabb mérkőzéssel dönti el a csapattalálkozó eredményét.

8.§. A mérkőzések időtartama

1. A mérkőzések időtartama menetenként kettő perc, a menetek között egyperces szünetekkel. A mérkőzések lehetnek egy ill. többmenetesek. A menetek számáról a kiírásban kell szólni.
2. A felnőtt és junior korcsoportban, a bajnoki címet eldöntő egyéni versenyeken a négy közé bejutottaknál (beleértve a hármas és négyes körmérkőzéseket is) a mérkőzések kétmenetesek, a felnőtt korcsoportban a döntők hárommenetesek.
3. A mérkőzések egyes meneteinek időtartamát az ún. futó idő szerint kell mérni, vagyis a menet megkezdése után az órát csak a vezető bíró "stop time" (idő állj!) utasítására állíthatják meg, egyébként az idő mérése folyamatosan történik.
4. A vezető bíró csak indokolt esetben - pl. sérülés, ruha-, vagy védőfelszerelés igazítása, szabálytalanság észlelése miatt - állíthatja le az órát. Pontlevonás esetén mindig meg kell állítania az órát, figyelmeztetésekhez csak akkor, ha ezt szükségesnek tartja.
5. Az idő megállítását a versenyző is kérheti (karja felnyújtásával), de a vezető bíró ennek a kérésnek csak akkor köteles eleget tenni, ha azt indokoltnak tartja és úgy ítéli meg, hogy a másik versenyző ezáltal nem kerül hátrányba.
6. Szándékos időhúzás ill. az idő gyakori és indokolatlan megállíttatása miatt a vezető bírónak figyelmeztetnie kell a versenyzőt, továbbá, a pontozó bírók többségének egyetértése esetén a versenyző - a küzdelem szándékos elkerülésének címén - pontlevonással sújtható és le is léptethető.
9.§. Hosszabbítás (döntetlen esetén)

1. Amennyiben a mérkőzés (rendes) időtartamának letelte után a versenyzőknek azonos pontszámuk van, akkor a mérkőzés eredménye eldöntetlen (draw). Miután a döntetlen eredményt a vezető bíró kihirdette egyperces pihenőidő után egy egyperces hosszabbítás következik.
2. Ha a hosszabbítás letelte után sem lehet a pontszámok alapján győztest hirdetni. akkor a versenyzők - pihenő idő nélkül - a döntésig folytatják a küzdelmet, időkorlát nélkül.
3. A mérkőzést ezután az első érvényes találatot elérő versenyző nyeri. Az a versenyző is győz, aki ugyan nem ért el először találatot, viszont ellenfelét pontlevonással sújtják.
4. A hosszabbítás nem új mérkőzés, hanem a küzdelem folytatását jelenti. A versenyzők cselekedeteinek megítélése azonos módon és folyamatosan történik a mérkőzés (rendes) időtartama és a hosszabbítások alatt.
10.§. Időjelzés és az időjelzéssel egybeeső technikák

1. A menetek, ill. a hosszabbítások végén az időmérő jelez. Az időjelzés - lehetőség szerint mindig - hangjelzéssel történik (de ennek hiányában az időjelzés történhet valamely könnyű tárgy bedobásával is).
2. A vezető bíró a mérkőzés végét jelző hangjelzésre azonnal megállítja a mérkőzést.
3. A mérkőzés a végét jelző hangjelzésig tart, az addig ill. az azzal egyidőben végrehajtott akciók (találatok, szabálytalanságok) értékelhetők.
11.§. A küzdőtér elhagyása, kilépés a küzdőtérről

1. Amennyiben a versenyző egyik lába a küzdőteret határoló vonalon kívülre került az még nem számít a küzdőtér elhagyásának és kilépésnek sem.
2. Ekkor, az egyik lábával a küzdőtéren kívül tartózkodó versenyzőt érvényes technikákkal találatot érően lehet támadni, az ő általa bevitt találatok viszont nem értékelhetőek, csak miután mindkét lábával visszatért a küzdőtérre.
3. Ha a versenyző mindkét lába a küzdőtéren kívülre került, akkor az a küzdőtér elhagyásának számít. Amint az egyik versenyző elhagyja a küzdőteret, a vezető bíró megállítja a küzdelmet és a versenyzőket visszarendeli a kijelölt helyükre.
4. A küzdőtér elhagyása akkor számít kilépésnek, ha a mindkét lábával a küzdőteret elhagyó versenyző kimenekült, vagy taktikai mozgás közben lépett ki mindkét lábával a vonalon túlra.
5. Nem számít kilépésnek a küzdőtér elhagyása, ha az egyik versenyzőt kilökték, vagy egy ütés ill. rúgás következtében került a vonalon kívülre, továbbá, ha a versenyzők folyamatos harc közben - egyenlő felekként - kerülnek a vonalon túlra.
6. A kilépés tényét minden esetben a bírók állapítják meg, ill. - a többségi elv alapján döntenek arról, hogy a küzdőtér elhagyása kilépésnek minősül, vagy sem.

12.§. A kilépések szankciói

1. A kilépések tényét és a kilépések számát a vezető bíró a kilépő versenyzőnek jelzi és azt a zsűriasztalnál is feljegyzik.
2. Az első kilépés után a versenyző figyelmeztetésben részesül.
3. A második kilépés után a versenyző figyelmeztetésben részesül.
4. A harmadik kilépés után egy pontot le kell vonni a kilépő versenyzőtől.
5. A negyedik kilépés után a kilépő versenyzőt le kell léptetni.
6. A kilépések megítélése és számolása az egész mérkőzés folyamán (beleértve a hosszabbításokat is) azonos módon és folyamatosan történik.

13.§. Találati felületek

1. Érvényes (pontot érően támadható) találati felületek:
§ Fej: az arc, a homlok, a fej oldalsó része, a tarkó.
Gyermek, serdülő és ifjúsági versenyeken a tarkó támadása tilos.
§ Felső test: elöl a nyaktól lefelé az övig, oldalt a test középvonaláig.
2. (Pontot nem érően) támadható felület: lábsöprés esetén a lábfej boka alatti része.
3. Érvénytelen, tiltott találati felületek:
§ a fejtető,
§ a nyak,
§ a hát, a gerinc és a vesék,
§ a karok és a vállak,
§ az öv és a lábfej közötti részek.

14.§. Engedélyezett támadó felületek

1. Kéz:
§ az ököl elülső része,
§ a kézhát,
§ a belső kézél (ridgehand)
Gyermek, serdülő és ifjúsági versenyeken a belső kézél használata tilos.
2. Láb:
§ a talp,
§ lábél,
§ a lefeszített lábfej,
A balta, a fordított köríves, valamint a fordulásos rúgásoknál csak a talp lehet a támadó felület, a sarok nem.
15.§. Engedélyezett technikák

1. Kéztechnikák:
§ egyenes ütés
§ horog ütés
§ csapott ütés
§ kézhát ütés
§ belső kézél ütés (gyermek, serdülő és ifjúsági versenyeken a belső kézél használata tilos)
2. Rúgások:
§ egyenes rúgás
§ hátsó egyenes rúgás
§ oldalsó rúgás
§ köríves rúgás
§ fordított köríves (sarok) rúgás
§ balta rúgás
§ fordulásos rúgások
§ ugró rúgások
3. Lábsöprés:
A lábsöprés csak abban az esetben értékelhető, ha
§ a technika az ellenfél lábfejének védőcipővel borított részére irányul és a lábsöprést végrehajtó versenyző a lábfejének védőcipővel borított részével támadott,
§ a megtámadott versenyző a lábsöprés következtében azonnal elesik, vagyis valamely testrésze - a lábán kívül - a talajt éri,
§ a támadó a lábsöprés végrehajtása alatt és után talpon marad és más testrészével nem érinti a talajt.
16.§. Tiltott technikák és akciók
1. Tiltott technikák:
§ ütés külső kézéllel
§ tenyeres ütés
§ támadás ujjal
§ alkaros ütés
§ könyökütés
§ rúgás sípcsonttal
§ térdrúgás
§ dobások
§ a tekintettel nem kísért, ún. vak technikák
2. Tiltott akciók:
§ érvénytelen találati felületek támadása
§ támadás nem engedélyezett támadó felülettel
§ "állj" utáni támadás
§ földre került ellenfél támadása (földre kerülés: amikor a versenyző valamely testrésze - a lábán kívül - a talajt éri)
§ kilépés
§ fejelés
§ ütés vállal
§ lökés
§ fogás
§ menekülés,
§ kifordulás, érvénytelen találati felület mutatása
§ szándékos földrekerülés
§ szándékos és ismételt időhúzás
§ a fogvédő szándékos kiejtése, vagy kiköpése
§ nem kontrollált, túl erős támadás
§ passzivitás, a küzdelem szándékos elkerülése
§ bármely sportszerűtlen viselkedés
§ engedély nélküli beszéd küzdelem közben
§ a bírók, edzők, vezetők, rendezők elleni támadás a küzdőtéren és azon kívül a verseny ideje alatt.
3. Tiltott akciónak számít a versenyző csapattagjainak, edzőinek, vezetőinek bármely sportszerűtlen viselkedése is.
17.§. Az érvényes találat kritériumai

1. Érvényesnek, pontértékűnek ítélhető az a találat, amely

§ engedélyezett, nem tiltott technika, amelyet
§ szabályosan,
§ kellő gyorsasággal és
§ ellenőrzött félerővel hajtanak végre,
§ érvényes találati felületre irányul,
§ az érvényes találati felületet az érvényes támadó felülettel támadja,
§ a támadó és találati felületek érintkeznek egymással (contact),
§ a végrehajtás - beleértve az ugró ütések és rúgások esetén a földre érkezést is - nem jár egyensúlyvesztéssel (nem számít egyensúlyvesztésnek, ha a találattal elért versenyző ellenfelét - szabálytalanul fellöki)
§ ugró ütések és rúgások esetén a küzdőtérre történik a földre érkezés
2. Az ellenőrzött felérőt a fejre irányuló támadásoknál különösen szigorúan kell megkövetelni.
3. A támadások erejét úgy kell kontrollálni, hogy az ne okozzon sérülést, harcképtelenséget, amely a támadót előnyhöz juttatná.
4. A támadások erejének megítélésében elsősorban nem a megtámadott versenyző reakcióit kell alapul venni, hanem a támadó által alkalmazott erő nagyságát.
5. Érvényes találatot csak a felületek érintkezésének hangja alapján megítélni nem lehet, a bíróknak a találat megítéléséhez a támadó és a találati felületek találkozását feltétlenül látniuk kell.

18.§. A találatok pontértékei

1. Csak azokat a találatokat lehet pontozni, amelyek a 17.§.-ban meghatározott kritériumoknak mindenben megfelelnek. A találatok pontértékei a következők:
§ Egy pont: - minden kézzel végrehajtott támadás,
- testre irányuló (nem ugró) rúgás,
- lábsöprés.
§ Kettő pont: - fejre irányuló rúgás,
- testre irányuló ugró rúgás.

§ Három pont: - fejre irányuló ugró rúgás.

2. Nem adható pont az érvényes lábsöprést azonnal követő technikára.
3. Sorozattámadás esetén - mivel a vezető bíró minden érvényes találatnál megállítja a mérkőzést - csak a stop (állj!) vezényszóig végrehajtott első érvényes találat vehető figyelembe.
4. A két versenyző által egyidőben végrehajtott ún. együttes találatok esetében, mindkét találatra meg kell ítélni a találatnak megfelelő pontszámot.
19.§. Büntetések

1. Azt a versenyzőt, aki a 16.§.-ban felsorolt tiltott technikák és akciók valamelyikét elköveti, a bírók büntetéssel sújtják. A tiltott technikák és akciók közül külön kell kezelni a kilépéseket ill. a kilépéseken túl felsoroltakat.
2. A kilépéseket a 12.§.-ban részletezettek szerint kell büntetni a bíróknak.
3. A többi szabálysértés büntetésének fokozatai a következők:
§ első szabálysértés: figyelmeztetés (warning)
§ második szabálysértés: figyelmeztetés (warning)
§ harmadik szabálysértés egy pont levonás
§ negyedik szabálysértés leléptetés
4. Egy versenyzőnek egy mérkőzés alatt (beleértve a hosszabbításokat is) legfeljebb két pontlevonása lehet. Amennyiben újabb büntetendő cselekményt hajt végre (kilép, vagy ismét szabálytalankodik), úgy a versenyzőt le kell léptetni.

5. A szabálytalankodó versenyző nem kaphat egyszerre büntetést és pontot egy technikáért (pl. egy túl erős ütésért nem lehet pontot és figyelmeztetést adni), számára a szabálytalanságért járó, megfelelő fokozatú büntetést kell megítélni.
Az a versenyző viszont, aki a rajta esett sérelemmel egyidőben értékelhető technikát hajt végre, akkor számára megítélhető a megfelelő pontértékű találat és ellenfelének a büntetés. Hangsúlyozandó az egyidejűség, ha ez nem áll fenn, akkor az előbb bekövetkező esemény alapján kell ítélni.
6. A büntetéseket általában a felsorolt fokozati sorrendben kell alkalmazni (a kilépéseknél ettől eltérni semmilyen indokkal nem lehet). Azonban, a következő különösen súlyos szabálytalanságok esetében a fokozati sorrend betartása nem kötelező:
§ "vak" technikák alkalmazása,
§ nem kontrollált, túl erős támadások,
§ "állj" utáni támadás,
§ a küzdelem szándékos elkerülése,
§ sportszerűtlen magatartás
Ezek esetében, indokolt helyzetben, a versenyző akár azonnal pontlevonással sújtható vagy le is léptethető.

7. A versenyző csapattagjainak, vezetőinek sportszerűtlen viselkedését a következők szerint lehet büntetni:
§ a csapattagok, vezetők figyelmeztetése,
§ a csapattagok, vezetők eltávolítása a küzdőtértől,
§ pontlevonás a versenyzőtől,
§ a versenyző leléptetése,
§ a csapat kizárása.
8. A szabálytalanságok tényéről, annak minősítéséről, valamint a büntetés mértékéről a bírók döntenek. A versenyzőt pontlevonással sújtani, ill. leléptetni csak bírói tanácskozás (és a többségi elv szerint hozott döntés) alapján lehet.
Ennek nem mond ellent, ha a vezető bíró a harmadik kilépés után, bírói tanácskozás nélkül ítéli meg a pontlevonást, hiszen a bírók már a három kilépés (a többségi elv szerinti) megítélésével döntöttek a pontlevonásról.
9. A figyelmeztetéseket a vezető bíró a vétkes versenyzővel szemben állva közli érthetően és hangosan, hogy mindkét versenyző és edző hallja. Az időt csak abban az esetben kell ilyenkor leállítani, ha a vezető bíró úgy ítéli meg, hogy e nélkül az egyik versenyző jogosulatlan előnyhöz jutna.
10. Pontlevonásnál mindig meg kell állítani az időt és gondoskodni kell arról, hogy a versenyzőknek, az edzőknek és a jegyzőkönyvet vezetőnek is egyértelmű legyen ki, miért kap büntetést.
20.§. A bírók működése

1. A mérkőzések során egy vezető bíró (referee) és két pontozó bíró (judge) működik közre. Öltözékük szürke nadrág, fehér ing és sportcipő. A bírók nem viselhetnek órát, övtáskát stb.
2. A vezető bíró a küzdőtéren, a pontozó bírók a vezető bíróval ellentétes oldalon - lehetőleg - az oldalvonalak mentén, a versenyzőktől megfelelő távolságban mozogva kísérik figyelemmel a mérkőzésen történteket. Mozgásuk során a vezető bíró pozíciója a meghatározó, a pontozó bíróknak törekedniük kell, hogy a bírók egymáshoz viszonyított helyzetében meglévő képzeletbeli háromszöget állandóan fenntartsák.
3. A bírók önállóan, legjobb szakmai tudásuk és lelkiismeretük alapján, pártatlanul hozzák meg ítéleteiket. Ítélkezésükben a szabálykönyv előírásain és a mérkőzésen történteken kívül semmiféle egyéb tényező nem játszhat szerepet.
4. Az egyes bírói ítéletek alapján a döntéseket meghozni, kizárólag a többségi elv feltétlen érvényesülésével lehet. A többségi elv azt jelenti, hogy döntést csak legalább két bíró azonos véleménye alapján lehet hozni.
5. Az ítélethozatal tekintetében a bírók teljesen egyenrangúak, a döntésekhez a vezető bírónak kötelessége azonos módon és súllyal figyelembe vennie a pontozó bírók ítéleteit és véleményét.
21.§. A vezető bíró

1. A vezető bíró felelős a mérkőzés szabályok szerinti levezetéséért, a versenyzők biztonságáért, a bíráskodás rendjéért.
2. Elindítja és megállítja a küzdelmet, értékeli az eseményeket, bemondja és bemutatja a találatokat, kilépéseket, figyelmeztetéseket, pontlevonásokat.
3. Az ítélethozatalban a vezető bíró egyenrangúan, nyilvánosan és folyamatosan részt vesz, munkája nem egyszerűen a két pontozó bíró döntéseinek összegzéséből és a döntések kihirdetéséből áll.
4. Azonnal meg kell állítania a küzdelmet, ha ő maga, vagy a pontozó bírók valamely olyan eseményt (találat, szabálytalanság stb.) láttak ill. jeleztek, amely bírói ítélkezést és döntést igényel.
5. Munkája során fokozottan ügyelnie kell a többségi elv érvényre juttatására, ennek biztosításához szükség esetén tanácskozhat segítőivel.
6. A vezető bírónak joga van egy személyben figyelmeztetést adnia. Ezzel a jogával azonban csak nagy körültekintéssel, egyértelmű helyzetekben szabad élnie.
22.§. A pontozó bírók

1. A mérkőzéseken résztvevő két pontozó bíró, mielőtt a versenyzőket a vezető bíró a küzdőtérre szólítja, ellenőrzi a versenyzők ruházatát, védőfelszerelését.
2. A mérkőzés folyamán folyamatosan figyelemmel kísérik az eseményeket, ítéletet alkotnak és erről a vezető bírót egyértelmű jelekkel, szükség esetén szóban is, tájékoztatják.
3. A pontozó bíróknak kötelességük minden felmerülő eseményről és a lehető legrövidebb időn belül ítéletet hozni. Ítéleteik nyilvánosak.
4. Amennyiben egy pontozó bíró észrevesz valamely szabálykönyvbe ütköző eseményt, cselekedetet, amely a vezető bíró figyelmét elkerülte kötelessége arra haladéktalanul felhívni a figyelmet.
5. Amennyiben a vezető bíró és/vagy a másik pontozó bíró megpróbálja rábeszélni a pontozó bírót a szabályoknak és legjobb meggyőződésének megfelelően hozott ítéletének a megváltoztatására, akkor azt kötelessége megtagadnia.
6. Meg kell tagadnia a részvételt a pontozó bírónak, a szabályoknak nem megfelelően hozott döntésekben. Ilyen esetben kötelessége a főbírónak jelezni a történteket.

23.§. A pontok megítélésének szabályai

1. Amikor a bírók - beleértve kötelező módon a vezető bírót is - úgy ítélik meg, hogy egy versenyző érvényes találatot ért el, akkor ezt azonnal jelzik, folyamatosan rámutatva a pontot elért versenyzőre.
2. Az egyes bírói ítéletek összeszámlálása után a vezető bíró kihirdeti a döntést. Ahhoz, hogy pontot lehessen megítélni legalább két azonos bírói ítéletnek kell lennie (amelyek között nincs feltétlenül a vezető bíró ítélete).
3. Egy bíró ítélete alapján pontot megítélni nem lehet.
4. Amennyiben két bíró úgy ítéli meg, hogy nem volt találat, vagy nem látta a találatot, akkor pontot ítélni nem lehet.
5. Amennyiben a bírók mindkét versenyzőnél egyidőben jeleznek találatot, akkor azt a találatot kell megítélni, amelyet legalább két bíró jelzett. Ez azt jelenti, hogy két, együttes találatot jelző, azonos ítélet mellett már érdektelen a harmadik ítélet, meg kell ítélni az együttes találatért járó pontokat.
6. Abban az esetben, ha két bíró ugyanannál a versenyzőnél jelez találatot, de a jelzett találatok pontértéke különböző, akkor mindig a következők szerint kell eljárni:
§ meg kell állítani a mérkőzést és tisztázni kell, hogy ugyanarra a támadásra jeleztek találatot a bírók, vagy sem,
§ ha nem ugyanarról a támadásról van szó, akkor a döntés az, hogy: nincs pont, hiszen nincs két azonos vélemény,
§ ha ugyanarról a támadásról van szó, akkor az alacsonyabb értékű pontértéket kell megítélni.
7. A pontok megítélésének elveit és szabályait kell követni a büntetések megítélésénél is.
24.§. Bírói jelzések

1. Pontok jelzése: a bírók a találatot elért versenyzőre mutatnak
§ egy pont esetén egy ujjal, vízszintesen,
§ kettő pont esetén két ujjal, 450 fokos szögben,
§ három pont esetén három ujjal, függőlegesen
feltartott kézzel (miközben a szabadon maradt kezükkel a találatot elérő versenyzőre mutatnak).
2. "Nincs találat" jelzése: a bírók, mindkét karjukkal a testük előtt, többször fentről lefelé legyező mozdulatot tesznek.
3. "Nem volt látható a találat" jelzése: a bírók, mindkét tenyerüket befelé nyitva a szemük elé teszik.
4. "Kilépés" jelzése: a bírók a kilépett versenyző mögötti oldalvonalra mutatnak többször a vonal irányában.
5. "Szabálytalanság" jelzése: a bírók a fejük felett körző mozdulatokat tesznek és a szabálytalan versenyzőre mutatnak.
25.§. A vezető bíró jelzései és vezényszavai

1. A döntés: pont, a vezető bíró a zsűriasztallal szembeállva, a pontot elért versenyző felőli kezével maga előtt mutatja ujjaival a pont számát és utána a versenyző felé int. A jelzéssel egyidőben bemondja a találat pontszámát (one-two-three point) és a versenyző oldalának színét (red vagy blue).
2. A döntés: figyelmeztetés, a vezető bíró a vétkes versenyzővel szemben állva felemelt ujjával mutatja a figyelmeztetést (warning) és eközben közli a figyelmeztetés számát és okát.
3. A döntés: pontlevonás, a vezető bíró a vétkes versenyzővel szemben állva felemeli ujját, majd lefelé fordítja alkarját, és eközben közli a pont levonását (one point minus).
4. A döntés: leléptetés, a vezető bíró a vétkes versenyzővel szembeállva karjait befelé fordított tenyérrel mellmagasságban keresztbe rakja, és eközben közli a leléptetés tényét (disqualification).
5. A győztes kihirdetése: a vezető bíró a győztes versenyző felöli kezét felemeli és a győztes felé int és eközben közli a győztes színét (winner red, vagy blue).
6. A döntetlen kihirdetése: a vezető bíró két karjával, kifordított tenyérrel a két versenyző felé int és közli a döntetlen tényét (draw), majd a hosszabbítást.
7. A hosszabbítás bejelentése: A vezető bíró a döntetlen kihirdetése után, a helyén állva, hüvelyk ujjával mutatva közli az egy perc hosszabbítást (one minute overtime).
8. Az első érvényes találatig folyó hosszabbítás bejelentése: A vezető bíró a hosszabbítás utáni döntetlen (draw) kihirdetése után, a helyén állva, hüvelyk ujjával mutatva közli az első érvényes találatig folyó hosszabbítást (first point in the overtime).